2014. szeptember 2., kedd

Voltaire - Death death (devil devil evil evil songs)

Ma egy lábmelegítőt akartam csinálni, de megbetegedtem, úgyhogy a DIY-posztot sajnos el kell halasztanunk :( Helyette viszont én filozofálni fogok, ti meg vagy elolvassátok, vagy csak hallgatjátok a dalt:



Nos, a kérdésem az, hogy ha a környezetünk, a szűkebb vagy tágabb értelemben vett világ romlott (vagy legalábbis mi annak látjuk), az feljogosít-e minket arra, hogy mi is azok legyünk?
Még babybat koromban kaptam egy kézzel írott verset egy barátnőmtől, Laurától, aki a nővérétől kapta, aki viszont a TV2 teletext-chatjéről másolta ki, szóval tiszta I.E. (internet előtti) története van:

Mondd a haldoklónak, hogy szép az élet,
A boldog párnak: a szerelem méreg,
Mondd el a vaknak mindazt, amit látsz,
Ha nem lehetsz boldog, terjeszd a romlást.

Régen sem gondoltam, hogy ez teljesen normális hozzáállás, de most már teljesen biztos vagyok benne, hogy a vers ironikus akar lenni... legalábbis remélem. Ha ugyanis most megkérdezne erről egy babybat, vagy a húgom, biztosan az ellenkezőjét mondanám, mint ez a vers (vagy, ahogy majd látjátok, Voltaire dala). Azt mondanám neki, hogy ha mások negatív hozzáállására te is negatív hozzáállással válaszolsz, azzal éppen azt a sötétséget terjeszted, ami ellen harcolni akartál, ami téged is megbántott. 
De amikor egyedül vagyok este, vagy rátévedek egy hírportálra, vagy végigsétálok a Blahán, valahogy mást érzek. Nagyon sokszor érzem úgy, hogy ott állok a szakadék szélén, és hogy senkiben nem szabad bíznom, mert bárki lelökhet, hogy igenis minden romlott, már terjeszteni sem kellene. Ahogy egy ismerősöm fogalmazta meg egy politikai vita kapcsán: "Nem Mohács kell nekünk, hanem egy atomtöltet, ba...+!". Vagy ahogy egy szkeptikus netes ismertségem fogalmazta meg a chemtrailről: "Kár, hogy nem igaz, mert igény, az lenne rá."

Elmesélem azt is, mitől kerültem ilyen hangulatba (persze azon kívül, hogy alig bírok felkelni az ágyból, és napok óta nem marad meg bennem az étel). Részben ugye az iskolakezdés - negyedik évemet kezdem egy hároméves képzésen, de ez van, én szúrtam el magamnak, hogy rá kell húzni még egy évet, de ha minden jól megy, idén jó magaviselettel szabadulok. Az ennél is zavaróbb körülmény azonban az, hogy drága jó iskolám még a tanév kezdete előtt bekerült a hírekbe legújabb botrányával, miszerint egy külsős fotós megvert, majd megerőszakolt egy gólyát a gólyatáborban.
(EDIT: Azóta kiderült, hogy a fotós nem külsős volt, hanem az iskola egy másik karán hallgató. Azon a karon, ahova én járok, egyébként.)
A hír maga is elég elkeserítő, de a kommentek és egyéb reakciók... Hogy a hírek alatt kapásból mindenki azt írja, hogy biztosan a lány hibája, mert részeg volt, mintha ez elég ok lenne, könyörgöm (amúgy aki küzd, aztán azonnal rendőrt hív, az nem annyira részeg, hogy ne tudná, mi történik vele). Aztán amikor valaki azt írta, hogy "megérdemli, mert biztos libsi", mert mások nem kerülnek be az egyetemre, nyilván, és egyébként is, neki ez már elég indok... És mit mond erre az ELTE? Ha a nyilatkozatukból nem számítjuk a hangzatos fordulatokat és sallangokat, nagyjából annyit, hogy nem az ő hibájuk.

Most nem fogok nekiállni szidni az iskolámat, pedig lehetne. És nem az a baj, hogy nehéz, mert a tananyag nem nehéz; a baj az emberekben van. Abban, hogy nem mernek eléd állni, és megmondani, hogy "fiam/lányom, egyest adtam, mert hülye voltál", hanem csak majd egyszer kapsz egy e-mailt, amiben leírják, hogy "elégtelen". Abban, hogy napok mennek el a sorbanállásra, mindezt azért, hogy megígérjék, hogy majd egyszer kapsz egy e-mailt. Abban, hogy bár egyeznek a válaszaitok, a jegyeitek sorban: 2-es, 3-as, 4-es, és senki nem kérdezi meg, hogy miért, mert örül a fejélnek, hogy legalább átment. Abban, hogy ha egy tanár egész évben arról beszél, melyik a kedvenc részlete egy könyvben, felad kötelezőnek egy másik könyvet, aztán számon kér egy harmadikat, abban senki nem talál semmi furcsát.
Most abbahagyom, különben a végtelenségig írnám.
Csak még valami.
Hallottatok az ÁJK-s lövöldözőről?
Nem?
Biztos véletlen. 

Persze a világ nem fekete-fehér. És tudom, hogy bármilyen személytelen gépezetnek tűnik az iskolám, vannak benne kedves emberek, oktatók, diákok és ügyintézők egyaránt. Bármilyen hidegnek és undorítónak tűnik Budapest, mégis itt van a legközelebbi darkshop, az egyetlen olyan szórakozóhely a közelemben, ami picit is gothnak mondható, és persze sok-sok barátságos ember... néha mégis úgy érzem, hogy jogos lenne, ha rosszul viselkednék.

Erről az érzésről szól ez a dal, Voltaire-től megszokott, furcsa hangszereléssel, és persze az egészségesnél éppen csak egy orrbavágásnyival több öniróniával tálalva:

Dalszöveg:

My granny while on her deathbed,
She turned and said to me,
"Why must you view life so morbidly?
I tried to teach you right,
But somewhere I went wrong,
'Cause you sing those death, death, devil, devil, evil, evil songs."

When six pallbearers put her down
And laid her body in the ground,
My eyes were wet, my face was very long.
The pastor said, "Son, here you are.
Won't you please take this guitar?
Sing dear departed Granny one last song."
And I sang

Death, death, devil, devil, devil, devil, evil, evil, evil, evil songs.
Hell, you know that's how I get along.
The world is full of tragedy so how can it be wrong,
Singing death, death, death, death, devil, devil, evil, evil songs.

Well, I was shopping at Hot Topic
And I was walking out the door,
When two dumb jocks came up to me.
They said, "Hey fag, it ain't Halloween!"
And they kicked my lipstick to the floor.
And I sang

Death, death, devil, devil, devil, devil, evil, evil, evil, evil songs.
Hell, you know that's how I get along.
The world is full of idiots so how can it be wrong,
Singing death, death, death, death, devil, devil, evil, evil songs.

Well, I went down to church on Sunday.
I sat up front in a pew.
The priest said, "Jesus and Mary, too!
Son, what the Devil's got into you?
Get up and sing a hymn or two!"
And I sang

Death, death, devil, devil, devil, devil, evil, evil, evil, evil songs.
Hey, you know that's how I get along.
The world's full of hypocrisy so how can it be wrong,
Singing death, death, death, death, devil, devil, evil, evil songs.

I was invited to the White House.
The president pulled me aside.
He said, "Son, sing us a song of peace
For those evil-doers in the Middle East."
I rolled my eyes and kicked this rhyme.
I sang...

Death, death, devil, devil, devil, devil, evil, evil, evil, evil songs.
Hell, you know that's how I get along.
The world is full of Dubyas so how can it be wrong,
Singing death, death, death, death, devil, devil, evil, evil songs.

Well, then I died and went to Hell.
I could tell right away by the awful smell
That this was clearly not the pearly gates.
The Devil said, "Come here young man.
My wife and I are your biggest fans!"
So naturally I felt I had it made.

Well, then he reached into an iron chest
And he picked the tool that he felt was best.
And then he jabbed me in the schlong
With a pitchfork that had sharpened prongs.
He turned to me and winked and sang this song.
He sang

Death, death, devil, devil, devil, devil, evil, evil, evil, evil songs.
Yeah, I know that's how you got along.
I find your songs hilarious but now your soul's precarious,
Singing your death, death, death, death, devil, devil, evil, evil songs.
I'm just kidding, kid. Welcome to Hell, enjoy the buffet!

Death, death, devil, devil, devil, devil, evil, evil, evil, evil songs.
Hell, you know that's how we get along.
The world is full of sinners so how can it be wrong,
Singing death, death, death, death, devil, devil, evil, evil songs.

Hevenyészett, szó szerinti fordításom (sorry, hogy nincsenek rímek):

A nagyim a halálos ágyán
Hozzám fordult, és azt kérdezte:
"Miért kell ilyen morbidan látnod mindent?
Én jól akartalak nevelni,
De valahol elronthattam, látod,,
hogy mindig ezeket a haláli, ördögi, gonosz gonosz dalokat játszod."

Amikor a hat koporsóvivő
a földbe engedte őt,
A szemem könnyes, a szívem nehéz volt.
Szólt a pap: "Fiam, ha itt vagy,
miért nem fogod a gitárodat,
és játszol szegény nagyinak egy utolsó dalt?"
Így hát én

Haláli, Ördögi, ördögi, gonosz gonosz dalokat játszom,
Tudod, hogy csak így boldogulok.
A világban annyi a tragédia, hát hogy lehetnék rossz attól, hogy
Haláli, ördögi, ördögi, gonosz, gonosz dalokat játszom?

Éppen a Hot Topic-ban vásároltam
(emlékeztek az öniróniára, ugye?)
Megálltam az ajtóban,
Amikor jött egy csapat bunkó,
és azt mondta: "Hé, te buzi, még nincs Halloween!"
és kirúgták a kezemből a rúzsomat.
Így hát én

Haláli, Ördögi, ördögi, gonosz gonosz dalokat dúdolok,
Tudod, hogy csak így boldogulok.
A világban annyi az idióta, hát hogy lehetnék rossz attól, hogy
Haláli, ördögi, ördögi, gonosz, gonosz dalokat játszom?

Vasárnap templomba mentem,
és az első sorban ültem,
mire a pap: "Jézus Mária!
Mi az ördög bújt beléd?
Énekelj el vezeklésül egy-két zsoltárt!"
Így hát én

Haláli, Ördögi, ördögi, gonosz gonosz dalokat énekeltem,
Tudod, hogy csak így boldogulok.
A világban annyi a képmutatás, hát hogy lehetnék rossz attól, hogy
Haláli, ördögi, ördögi, gonosz, gonosz dalokat játszom?

Meghívtak a Fehér Házba,
És az Elnök mellém lépett,
és azt kérte: "Énekelj, fiam egy békés dalt
azoknak a közel-keleti gazfickóknak"
Én meg csak forgattam a szemem,
és neki

Haláli, Ördögi, ördögi, gonosz gonosz dalokat énekeltem,
Tudod, hogy csak így boldogulok.
A világban annyi a DUPLAWÉ-s (ez egy amerikai elnök beceneve), hát hogy lehetnék rossz attól, hogy
Haláli, ördögi, ördögi, gonosz, gonosz dalokat játszom?

Amikor meghaltam, a pokolba kerültem,
Rögtön tudtam a szörnyű szagból,
Hogy ezek nem a mennyei kapuk.
Az ördög úgy üdvözölt: "Fiatalember,
én és a feleségem vagyunk a legnagyobb rajongóid!
Szóval úgy éreztem, hogy elértem valamit.

Aztán benyúlt egy fémdobozba,
És kivette azt, amit a legjobbnak gondolt - 
Egy éles hegyű vasvillával
Átszúrta a ...-om.
Hozzám fordult, és azt énekelte,
amit én szoktam

"Haláli, Ördögi, ördögi, gonosz gonosz dalokat játszol,
Tudod, hogy csak így boldogulsz.
Nekem tetszenek a dalaid, de a lelked romlott lesz attól, hogy
Haláli, ördögi, ördögi, gonosz, gonosz dalokat játszol.

Csak vicceltem, kölyök, üdv a Pokolban, élvezd a büfénket!

Haláli, Ördögi, ördögi, gonosz gonosz dalokat játszunk,
Tudod, hogy csak így boldogulunk.
A világban annyi a bűn, hát hogy lehetnénk rosszak attól, hogy
Haláli, ördögi, ördögi, gonosz, gonosz dalokat játszunk?"


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése